Elkiabálni bármit? Elsietni picit, elhamarkodva döntéseket hozni nem annyira tisztán látszó dolgok alapján? Elkötelezni magam a megérzéseim mellett? Tudom én, hogy reménykedni nem szabad, beleélni meg pláne. Tiszta sor. Igeeen. Ez vagyok én. A tudatalattimnak ez a rész lesz az ami irányíthatatlan és még egyszer a sírba visz majd ez fix. Felelőtlenség lenne? Néha jó érzés hagyni hogy történjenek a dolgok, és én most ezt teszem, mert így döntöttem! Remélem ezért nem kapok rossz pontot. :)
Csodásan éreztem ma magam Veled ...;D
Ezt az érzést meg tudnám szokni. 

Este buli. Remélem egyben hazaérek. :)
 

Talán hihetetlenül hangzik de bizony vannak körülöttem emberek akik szeretnek, kedvelnek vagy el bírnak viselni. Ők ezt ilyen-olyan-egyéb módokon, vagy éppen ahogy a helyzet engedi tudtomra adják amiért végtelenül hálás vagyok. 
Evidensnek tűnik ennek a logikai ellentéte is, cáfolhatatlan tény az, hogy bizony vannak semleges ellenséges emberek a környezetemben, és szép számban olyanok is akik el tudják képzelni nélkülem a Zuniverzumot :D
Tiszta sor. Ilyen az élet és ez fordítva is igaz az én szemléletemmel nézve. 

Ellenben nehezen fogom fel, miért nem akarják egyesek a legkisebb erőfeszítést sem megtenni, legalábbis a látszat fenntartásának okán. Mert ugyebár jó az öreg a háznál ha szükség van rá... ért ehhez-ahhoz, és tud szerezni ezt-azt amire szükség van. Mind1. Ma pont annyira vagyok szentimentális és kellőképpen illuminált állapotban, hogy később ezt a postot ne bánjam meg!

Tudnék felhozni neveket kollégák közül. "Barátokat is megnevezhetnék de mindek??? Nem fogok senkit szembesíteni Önnönmagával. Nem azért mert bármitől tartanék. Egyszerűen fölöslegesnek tartom. Úgy is tudja mindegyikük magáról, hogy érdekember. 
Nem baj. Kell ilyen is, nélkülük sivár lenne a világ, és nekem nem lenne miről postolni. :D

Rólad azt remélem most, hogy jelentkezel minél előbb. Szeretnék Tőled még sokat tanulni. Megtanulni mosolyogni, rossz dolgokkal karöltve hadakozni és győzni. Akik jól ismernek tudják, - akik nem azok bánhatják, - hogy ha valaki kedves a szívemnek az számomra maga a világ, és bármire képes vagyok azért hogy a világom tökéletesen szép és boldog legyen.... 

Jobb ha most ezt abbahagyom.

Szombaton leszek 29. Nem egy örömünnep,de nem is ugrom a Dunába.
Mivel többen is olvassátok a blogomat, és vélhetőleg a későbbiekben talán még viták is kisülhetnek egyes postokra hivatkozva most szeretnék tisztázni valamit.

Életem jelenlegi szakaszában, egy egyedülálló férfi vagyok. Nincs egyetlen nő sem az életemben akinek a barátságon túl bármiféle elszámolási kötelezettségem lenne. Sem anyagi, sem természetbeni. Független vagyok, önálló, őszinte és céltudatos. A múltat lezártam, de az emlékeimet soha senki kedvéért nem fogom megtagadni vagy elfelejteni. A közeli és távoli múltamban szereplő nőktől rengeteget tanultam, sok szép emléket őrzök. Ti, akik így vagy úgy életem egy vagy több fontos, nehéz vagy örömteli pillanatában, szakaszában mellettem voltatok, örök hálára köteleztetek engem. Mindent köszönök.

Most tovább kell lépnem, kicsit másképp szemlélni a világot. Több figyelmet fordítani magamra, és azokra akik nem érdektelenek irányomban. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit átértékelnék, csak új értékeket, más szemléleteket keresek.  Kevés ilyen emberrel hozott össze mostanában a sors. István, Niki, Hugi, Piros és a többiek. A lista nem teljes ezért ne haragudjatok.Van még itt valaki akit szívem szerint már most rögtön ideírnék, de még annyira friss az élmény és az ismeretség, hogy talán még ide sem merem írni... senki sem tudhatja előre a jövőt! Én türelmes vagyok és bízom benned. :D 

Mostanra sikerült annyiféle nép rigmusban összehozni ezt a katyvaszt, hogy mindenki csak azt érti belőle ami rá tartozik. csúcs

Nekem lehet más elfoglaltságot kellene keresnem, nem ezt, mármint a vizuális környezetszennyezést aljas előre megfontolt szándékkal elkövetve. :P

"Kedves Múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tőled. Köszönöm, hogy ezek által felnőhettem, megtanulhattam, megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést, amit kiszabtál nekem, és nem engedted, hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erőt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserű embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak. Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni.

Kedves Jövő... készen állok"

 Ez van. Ennyi.

Húúú reggel korán akkora duguláshoz riasztottak negyed nyolckor amekkorát rég láttam. Egész 11ig vagy hogy kitartott :( Emberi ürülék az valahogy nálam nem pálya de ezt is meg kell oldani ennyi. A nap további részében természetesen ment a mosógép és zuhanyzás is megvolt. El is fáradtam. Estig elütöttem az időt purutyázással, és most Lindussal csetelek épp és nagyon felvidít egy ilyen szar nap után. Miért is van az hogy ha nekifogok valaminek akkor azt csak a legritkább esetben tudom nyílegyenesen célirányosan csinálni? Szinte törvényszerű hogy ha eltervezek valamit akkor közbejön valami :D

Jól telt a nap, csurrant cseppent egy kevés. Eljutottam fodrászhoz, és délután elugrottam a 3 ventis notebook hűtőért amit teszvesz-en vettem. Persze hozzám ragadt még egy 4 portos usb hub is 600 pénzért. Miután hazaértem lezuhanyoztam, megberetválkoztam aztán odaát Sanyánál egy üveg pezsi mellett segítettem Gabinak a word vizsgájára készülni ami holnap lesz. Szerintem menni fog neki, legalább 3ast várok :P Este sikerült  végre Lindussal összekeveredni a cseten, szombatra megbeszéltünk egy kávézást... kitudja, csodára várni nem kerül semmibe :D Jó, jó tetszik a lány, de már annyiszor estem pofára a hiú ábrándjaim miatt hogy már nem is merek álmodozni. Lesz ami lesz én állok elébe.

Mára ennyi. bye

Jól sikerült a napom, ma nevettem is meg minden. Igaz kicsit felnyomta a cukromat, hogy 11 körül egyirányúsították a céges telefonokat, de szerencsére délután öt körül már újra éltek a vonalak. Ma megint ment a pletykázás meg hisztériázás a hírtv műsora miatt, borzasztóan fárasztó már magyarázni, és idegőrlő nézni a kétségbeesett embereket. Mind1 majd talán rendeződik végre ez a helyzet.  Ma kaptam egy nem hivatalos állásajánlatot egy multinál. gondolkodnom kell rajta, elő körben persze elvetettem, de nem kizárt hogy középtávon azért jobban meg kellene fontolnom. Estére Andival és Nikivel bevettük magunkat az irodába és pizzát meg salátát ettünk. Közben beszélgettünk és facebookoztunk ezerrel. Tulajdonképpen onnan most hoztam is egy videót amitől - férfiasan bevallom - lehidaltam. íme:

Mikor ezt a magyarázatot Mihályi Péter beletolta az arcomba akkor már tudtam, hogy igaz amit a kilencvenes évek vége óta tisztán látok és kommunikálok.. Ebben az országban ami a hazám, szülőföldem, már nincs jövőm. Szívem szerint maradnék, az eszem azt súgja húzzak már innen eeeeel. Már csak idő kérdése és eldől, kettőjük közül melyik bizonyul erősebbnek! :(

Rengeteg dolgom volt, rohangáltam mint pók a falon. Teszveszen vettem egy elektromos fogkefét. Jó tudom nem volt még rajta a listán de mindjárt felkerül :P. Beugrottam Ildiékhez, meglátogattam a kis családot. Imádom őket, régóta összefűz már bennünket egy kis közös történet... amit most nem veséznék ki, de  lényeg hogy egy kis közösségben próbáltunk rendet tenni. Megkóstoltam Ildi töltött paprikáját, ami nem mellesleg nagyon fincsi, és beszélgettünk kicsit erről-arról! Utána rohanás tovább mosógépet gatyába rázni, mosószert meg öblítőt venni, mosni, teregetni, pakolászni... pff Ázsiában mindig sokan vannak??? Jól bevásároltam. Nyomás haza, délután vendégem jön...Szóval mozgalmas nap volt.
Késő este tűzriadó... tökjó, nénike krumplit sütött...hajnal 7kor!!! a konyhán nem tudják kinyitni az elektromosan működtetett rolót. Mindezek után délutánig punnyadtam majd estére ideültem kicsit baszogatni a blogomat.
Header és BG lecserélve, de ez utóbbit még majd ki kell igazítanom css-el. Main div végre kitölti a rendelkezésre álló teret, pofásodik az oldal :P
Tudom menjek már szedjek össze inkább valakit ahelyett hogy itt verem a gépet... lesz majd másképp is!

Mára elvonultam aludni. 

Ma egész nap szinte itthon voltam. Kicsi, de annál fontosabb dolgokat csináltam meg mint azt már korábban írtam.
Ne rohanjunk ennyire előre... a nap reggel kezdődött! :) 
Jól ébredtem, ami egy jó naphoz elengedhetetlen szerintem. Ha az alapok gyengék akkor ugyebár nincs mire építeni ;) Reggel találkoztam Dórival, vérvételre jött valami vizsgálathoz. Beszéltünk pár szót, sietett szóval megszúrták és lépett, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy kiderüljön mi a szitu... még mindig vibrál valami... hagyjuk. HHHhhh
Tulajdonképpen jól telt a nap, amíg rá nem írtam az éppen face-n online A.-ra... Hamar átfordult a beszélgetésünk szomorkás ámde derűs hangulatúból, meglehetősen indulatosba. A téma megint ugyanaz volt ami félévente évente szokott... miért is nem tudunk összehozni egy talit? Miért nem tudjuk végre magunk mögött hagyni a múltat? Talán ottsem hűlt ki még minden parázsszem... franctudja. Aki ismer tudja, én ilyen vagyok. Kevés kell hozzá, hogy valaki valamit fellobbantson bennem, de az sokáig tud égni... és vice versa.
Más... ugyebár írtam, hogy mik azok a dolgok amikre még szükségem van mert még nincsenek a birtokomban. Nos azt a postot még párszor bővítem majd és szerkesztem szerintem idővel. Lényeg a lényeg, jó ideje lesem a teszvesz-vatera oldalakat, de épkézláb mosógépet nem nagyon találtam, illetve egy volt de azt lecsapták előttem. Túl sokáig vaciláltam. Viszont ma valamilyen megfontolásból feltévedtem expresszre, ahol is találtam egy szimpatikus darabot. Néhány telefon, kis szervezés és már itthon is van. Amint a helyére került és szalonképes (tiszta) állapotban lesz teszek fel róla képet. Ezt a hiányzó tételt úgy fest egy időre kipipálhatom a listámból.:) Egy szimpatikus fiatal pár volt az eladó, róluk talán egy másik alkalommal a géppel együtt. Talán szentelek nekik egy postot. Más dolgom úgy sincs...

Most ennyi, várom a pizzafutárt.

Router bekötve, konnektor kialakítva, neon felszerelve... vannak dolgok amiket muszály :)
Jó dolog hogy az ember 1helyben lakik és dolgozik... még nem észleltem hátrányát szóval eddig pozitív :D 

Mivel nemrég költöztem, és sok mindenem nincs még amire szükségem lesz így elkezdem írni a listát aztán később majd bővítem, kihúzom...
Szorgalmasan figyelgetem a teszvesz vatera páros weboldalát persze....

Mikrohullámú sütő
Elektromos fogkefe √
Mosógép  √
Szennyes ruha tartó √
Modernebb tévé
Modernebb számítógép
Egy komolyabb házimozi rendszer hangtechnikával
Egy középkategóriás autó 

...
Egy társ, nő, barát... Írhatnám legelsőnek is, de most úgy tűnik ez lesz az utolsó.... és tartja magát a feltételezés?! :(

Egyenlőre ennyi. 

Hosszú volt a tegnapi nap :)
Sok mindent csináltam amivel most nem untatnék senkit, de az este jól sikerült.
Mondtam már hogy szeretek segíteni másoknak? Kollégám, szomszédom Sanya, párjának Gabinak segítettem tegnap este a vizsgájára készülni. Téma word és szg. kezelés. Nincs ezzel probléma, csak sajnos az alapok hiányoznak, így nehézkesebben haladunk, jövőhéten pedig már vizsgaaaa! :)
Sanya közben megérkezett, hat sörrel az arcban. Az oktatás mindezek után rántottás partiba, borozásba és majd hajnal egyig tartó beszélgetésbe torkollot. Jól éreztem magam, hiányoznak ezek a barátokkal összeülős iszogatós csevegős esték. Egész jót vitáztunk a német nyelvről, mivel Sanya szinte perfekt német szerintem, én pedig ki nem álhatom. :P Ez van!

Na gó melózni.

Reggel a szokásos módon felkeltem, intéztem a reggeli rutint. Lementem melóba, tettem a dolgom. Zuglóban ma kezdődött a lomi szóval kipakoltunk minden szemetet. Egyszerűen észbontó mennyi munkát képesek emberek belefektetni a lomizásba. Szétszednek mindent. Mindent visznek aminek vas, réz, alumínium tartalma van. Értelemszerűen a színesfém a lényeg. Utánfutókkal meg mikrobuszokkal járnak, némelyik hatalmas platós döggel gyűjtöget. Komoly pénz van a lomizásban azt mondják.  Sokféle népek lomiznak, nem csak a cigányok. Vannak akik a fát gyűjtik, gondolom tüzelőnek. Van aki csak rongál, vandálkodik, és olyan is akinek egy-egy bútor tényleg jól jön odahaza. Tavaly vagy tavaly előtt egy fiatal huszonéves jól szituált srác jött oda hozzánk pakolás közben. Egy RAV4 toyotával volt és elvitt pár fotelt meg egyéb bútorokat amik még használhatóak voltak. Azt mondta nincs pénze bútorokra a lakásába amibe nemrég költözött be. Ilyenkor örül az ember mert segít és az a bútor is még sokáig használva lesz. 
Végeztem a melóval elkezdtem készülődni. Ma 4 órára volt időpontom a jelenlegi kedvenc dokinénimhez Budán, de sajnos csak érkezésem után öt perccel derült ki, hogy a mai "randink" elmarad. Tönkrement a fogorvosi székben valami kütyü. Faxa. Volt egy utam az ördöggel. Fél ötkor értem vissza a Nagy Lajosra. Egy kisebb malőr következtében sikerült  a slusszkulcsnak beletörnie a csomagtartó zárjába...Naná. Felhívtam Bélát hogy ugorjon át értem, de a lakáskulcsot persze otthagytam a kocsi karfájában. NANÁ hogy ez már csak az alkonyban jutott eszembe... semmi baj felpattantam a bringára, eltekertem a kulcsért, vissza az alkonyba a bringával, be a lakásba, majd pótkulcs megkeres. Okés. Bélával vissza a kocsihoz, beröffent, majd haza az alkonyba... Ez a röpke malőr a kulcs beletörésétől a darabka kipiszkálásáig közel két órámba tellett, plusz másoltathatok majd egy kulcsot. 

Ilyen is kell azt mondják, lehet hogy az őrangyalom intézte így.
Ki tudja. Én hiszek a karmában. :)

Jóccaka 

Hol is hagytam abba? Ja igen. Budai lakás. Jó is volt meg nem is. Mindegy, tető volt a fejem fölött meg meleg. Ennyi kellett. DE, sajnos ha maradok drága lett volna. Így hát adtam be egy kérvényt...engedélyezték a beköltözést. Egy kis egyezkedés után nekiláttam a felújításnak. Néhány nap alatt elvégeztük a szükséges felújítási munkákat, és be is költöztem március 27.-én. Azóta itt vagyok. Szép lassan minden a helyére kerül, lesz elegendő bútorom és remélhetőleg nyugisan tudom tölteni a szabadidőmet. Ma este már asztalnál vacsiztam. :)
Fura, már el is felejtettem milyen asztalnál vacsorázni. Egyeseknek ez nem nagy dolog tudom, de ha valakinek sokáig kimarad az életéből egy ilyen kézenfekvő dolog újszerűnek is tud hatni. Ilyen például a biciklizés, vagy a főzés... a szex stb.
Sokáig maradtak ki az életemből alapdolgok, mint például a fentiek is - a főzést leszámítva mert az mostanában marad ki - de azért igyekszem pótolni és visszazökkenni a normális helyzetbe. Jól jönne egy társ, viszont azt egyetlen barátomtól sem várhatom el hogy minden nyűgömmel foglalkozzanak. Hát most ennyi.

Ha érdekell valami kérdezni lehet, nem harapok.

Azoknak akik rég nem hallottak rólam, vagy csak még nem tudnak eleget, esetleg érdeklődnek is... néhány mondatban megpróbálom összefoglalni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeit....

Miután a kapcsolatom véget ért, az elmúlt kb másfél évben többször költöztem.
Óbudáról Zuglóba. Bosnyák tér. Első pillantásra kellemes kis kecó, jó nagy, de később kiderült akadnak problémák a lakással is, főbérlőkkel is. Nehezen álltam talpra lelkileg, az autót is el kellett adnom, hogy egy kis pénzügyi tartalékom legyen. Mondhatni kissé megcsappant a likvid tőkém... egy lány szépen cserben hagyott, érzelmileg tényleg a nulla felé konvergált az akkori állapotom. Nyár volt, vidékre utaztam barátokhoz, jöttem mentem és szép lassan magamhoz tértem. Nyár vége környékén vettem egy kis mazdát, ami azóta is megvan.
Ősszel amikor jöttek a hidegek kiderült, hogy ez a lakás - bár nekem megfelelne mert közel van a melóhelyhez - borzasztó drága lesz fűtés szempontjából szóval már decemberben eldöntöttük húgommal és Andrással közösen, hogy tiplizünk, nem várjuk ki az egy évet ami márciusban járt volna le. Pláne, hogy a horribilis gázszámla ellenére szétfagytunk ... Jött egy lehetőség, gyorsan kellett dönteni pakoltunk és léptünk. Gyakorlatilag kari és január 10 között meló mellett levezényeltük a komplett költözést.
Zuglóból Újbudára. Pagony street. Tetőtéri új építésű lakás, szép modern, de bútorozatlan. A fűtés gazdaságos és korszerű, új nyílászárok meg minden. Sőt még a bérleti díj is olcsóbb mint az előbbi albiban, de én csak március-áprilisig kaptam türelmi időt. A főbérlő András főnöke ezután már plusz pénzt kért volna, szóval baromira nem lett volna nekem jó tovább ott maradni.  

folyt. köv....

Kezdjük azzal hogy szarul ébredtem.
Semmi kedvem nem volt dolgozni, ráadásul kedves főnökömnek is biztos szar lehetett a szabija mert kapásból belém kötött. Valamiért nehezen tűröm ha idiótának néznek... vagy hülyeséget akarnak rám húzni. Ilyen a természetem. Na ez a kis vita rá is nyomta a bélyegét az egész napomra. rutin műveletek nem sikerültek simán elsőre, még jobban felhúztam magam. Valami kifelé is látszhatott mert többen megjegyezték hogy szarul nézek ki. :)  Sima ügy ilyenkor kerülni kell a magyarázkodást. Kell a francnak a sajnálkozó együttérzés vagy éppen az együtt-nem értés. Kb majdnem mindenkibe képes lettem volna ma belekötni, és roppantul cinikus hangvételű válaszokkal rendelkeztem az összes kérdésre... szinte azonnal. Ilyen az amikor egy amúgy szarul induló esős, hűvös hétfői reggelen beletipornak a lelkivilágomba! Ráadásul az utóbbi időkben egyre többször gondolkodom radikálisan. pölö: szükségem van nekem olyan emberekre és kapcsolatokra amik egyoldalúak? A válasz egyre inkább és többször NEM! Jószívű önzetlen és segítőkész emberke vagyok szerintem, így nevelt az élet. DE nem vagyok naív könnyen kihasználható típus. Nem szeretem sőt egyre rosszabbul tolerálom az olyan embereket ÚN barátokat akik csak akkor hívnak fel ha bajuk van vagy akarnak valamit, és még véletlenül sem szagolnak felém csak úgy kíváncsiságból, hogy mi van velem?! Határozottan és keményen mondok nemet mostanában. Sokszor olyanra is ami máskor nem okoz lelki törést, megoldom mert szeretek segíteni és kész. Velem ki foglalkozik? Nekem ki segít ha gondom van?... kevesen vannak...de ezeket az embereket becsülöm a legjobban, és természetesen nekik nem mondok nemet.

Délutáni levezetésképpen átkocsikáztam Budára, a routeremért. Persze ottfelejtettem :)
Őrület hogy közlekednek a pestiek, leesik pár csepp eső és vége a világmindenségnek. Tragédia ami a városban egyébként máskor is van. Dugók, rosszul hangolt lámpaváltások, Keleti és környéke... Aki itt él közlekedik az ismeri és tudja milyen, aki pedig máshol annak hiába is mondanám...látni kell :)

Mára ennyi. pussz mindenkinek 

Hát ez a nap is elment. tulajdonképpen hasznosan mert dolgoztam is meg kicsit segíthettem is. 
Beugrottam délután egy barátomhoz, akinek a közelmúltban hunyt el a testvére. Nehéz ilyenkor bármit mondani. Most még üres sablonduma, de idővel könnyebb lesz a hiányt elviselni. Remélem sikerült kicsit elterelnem a gondolatokat, legalább pár óra erejéig egy kis vidámságot lopni a nehezen múló napba. Kicsit nevettünk, tervezgettünk és emlékeztünk. 
Jó ha az embernek vannak barátai, és pont.

Mára ennyi, holnap meló. Majd meglátjuk mi lesz.

jóccak 

p.s.: ma elkezdtem kicsit felfrissíteni a berozsdált képszerkesztési tudásomat.... de nem volt időm befejezni mindent, szóval a blog testreszabása kicsit még várat magára, mind1 ami késik nem múlik, remélhetőleg csak később jön :)

Második napja megy a blog, hű de izgalmas. Kb mint a mai nap eddig... Tegnap éjjel megnéztem a hihetetelen hulk-ot, már nem is emlékszem elsőre végig bírtam-e nézni. Rémlik valami hogy a történet felvezetése "kissé gyatra"... mert ugye emlékkép foszlányokban meséli el a zöld szörny születésének történetét egy komolyabb 5-10 perces felvezetés helyett. Aki nem olvasta a képregényt az meg így járt ugyebár :P  Egyébként tetszett. Egyszer-kétszer nézhető a film, bár vannak benne érdekes motívumok. Például hulk... aki egy önkontroll nélküli szörny mindenféle kommunikációs kézség nélkül simán ki tudja mondani hogy zöld ököl....pff érthetetlen hogy itt a magyar szinkronosok hibáztak vagy csak a streetfighter fílinget akarták belecsempészni a filmbe...passz. Így utólag, világossá vált a film végén nyitva hagyott szál is. Amikor a bárban iszogató ezredes cseveg a vasemberrel... Jó az előkészítés a bosszúállókhoz! Mindenesetre szerethető ez a párszor nézhető gyengécske Marvell képregény feldolgozás. :) 
Erről jut eszembe, hogy nemrég a sugármoziban néztük meg a csatahajót.... Na az is egy érdekes átirat. Ugyebár mindenki emlékszik a torpedó nevezetű játékra a Mattel-től...Hasbro-tól... nekem volt is :P Szóval kb a játék lényegét vitték filmre... szétlőnek benne hajókat. Persze ez még így uncsit történet lett volna, szóval a transfromers alkotói ügyesen beleszőtték a földön kívüli, intelligens, fejlett ámde természetesen ellenséges civilizáció mindenkor elsüthető szálát. Van még benne néhány klasszikusnak mondható elem is amik nem hiányozhatnak egy amerikai csatás, háborús, földönkívülis filmből. Hadirokkant katona aki megmenti a csatát, főfejes gyönyörű szőke hajú lánya, egy éppen toplistás zenecsillag (aki most rihanna volt), NASA, pentagon, vakmerő ifjú hős aki legyőzi az ellent, és persze kézzel foghatatlan zagyvaságok amik a történet hevében már fel sem tűnnek. :)
Egyik ilyen például amire kedves István barátom hívta fel a figyelmemet a film után (vele néztük), hogy a USS Missouri-t röpke fél óra alatt beröffentették, mondhatni pöccre indult... persze... közel harminc év horgonyzás után  :DD

Na ennyi. Jó szórakozást!

Jav.: Mea Culpa, azthiszem talán Barbie származott a Mattel-től... passz, javítottam a malőrt :D

Őhm.. még mindig nem ettem. Miért nyomja így szét az oldalt a post? Mármint a jobboldali hasáb az fix szélességű de a baloldalinak dinamikusnak kellene lennie nem?.... 

Na majd belepiszkálok kicsit a kódba :D

Ja és keresnem kell egy jó kis header-t..

Noshát kezdjünk hozzá!

Életem nemelső blogja ez, de emlékeim szerint az első saját különbejáratú blog postom. Mi ezzel a célom? Fene tudja, talán jól fog esni ha kiírom magamból az életképes gondolatszüleményeimet, és a tökéletesen agyamenteket. Lehetséges hogy nem írok majd rendszeresen, sőt több mint valószínű hogy ez nem lesz így. Nem tartom kizártnak azt sem hogy lesznek indulatos posztok. Lehetek majd sértő vagy bántó is. A lényeg hogy olvassátok úgy ahogy én gondolom :D Jó lesz majd talán visszaolvasni is, évek múlva, ha lesz mit. Ja, és előfordulhat hogy összefüggéstelenül beszélek, semmi gáz, ilyenkor csak agyviharom van. :)

Most azt hiszem szerzek némi táplálékot, eléggé megerőltető volt ezt a blogot beregelni beállítani ésatöbbi...

Ennyiii...