Eltelt egy kisebb idő mióta nem íródott kis kezeim által új post. Ennek jobbára az az oka, hogy egyik mélypontból zuhanok a másikba. Mint egy idióta Marianna árok, az egyik peremről vergődök a másikra a felszínt pedig lehet már sosem látom. Talán nem volna szabad ennyi magánéleti, dolgot kipostoljak a netre de végülis ez az én blogom vagy mi.
Lindus gyönyörűségem próbál elcsábítani moziba de én nehezen adom magam xD. ---- WTF??? nincs olyan szerencsém... :(
Szomszédomba költözött ideiglenesen egy kolléganő. Szépséges, intelligens, érett. Nemmm kéne vele kavarni... még akkor sem ha ez a szikra maga az ősrobbanás. Házinyúl ugyebár... bár ki tudja mi sülne ki belőle. Music of future...
A harmadik leányzót már le sem merem írni... Huhh... kissé meglepett a kérdése mikor ma összefutottunk és nekem szegezte.... "te kerülsz engem???". Diszkrét mosoly. Azt kellett volna felelnem, hogy igen, de csak annyira mint az ipari elektromágnes a fémhulladékot! :D Azt hiszem ez a dolog is kilátástalan. Hisz ő foglalt, több szempontból is... és különben is Huginak megígértem, hogy gondolkodom mielőtt cselekszem...

Jelen helyzetben adott a tényállás:
Akit igazán szerettem volna arra nem tudtam elég jó benyomást tenni.
Akit szívesen látnék egy-két-háromvagytöbb reggelen magam mellett az ágyamban mert kíváncsivá tett... mondhatni tabu. 
Aki pedig foglalt és mégis akar tőlem valamit az kétszer gondolja át, és tegye azt amit jónak lát.

Mindezek után már csak hab a tortán egy barát, ismerős akivel - eddig csak sejtésem volt ezzel kapcsolatban de a hétvégén azt hiszem igazolódott - már jó ideje hajt egyfajta vágy a másik "kipróbálására". Nos ez több szempontból sem szerencsés mert felvet két kérdést aminek barátok között nemigazán lenne szabad..... Egy, mi van ha jól sikerül? Kettő, mi van ha szarul sikerül? :D

Most komolyan, lassan tényleg az lesz hogy vadidegen csajokat fogok leszólítani és szédíteni álnéven :D. Amikor pedig úgy érzem tovább állok. Így talán senkinek sem fáj. Nincs elköteleződés. Nincs fölösleges parázás.

Majd lesz valahogy.
Szép estéket.

Szombaton leszek 29. Nem egy örömünnep,de nem is ugrom a Dunába.
Mivel többen is olvassátok a blogomat, és vélhetőleg a későbbiekben talán még viták is kisülhetnek egyes postokra hivatkozva most szeretnék tisztázni valamit.

Életem jelenlegi szakaszában, egy egyedülálló férfi vagyok. Nincs egyetlen nő sem az életemben akinek a barátságon túl bármiféle elszámolási kötelezettségem lenne. Sem anyagi, sem természetbeni. Független vagyok, önálló, őszinte és céltudatos. A múltat lezártam, de az emlékeimet soha senki kedvéért nem fogom megtagadni vagy elfelejteni. A közeli és távoli múltamban szereplő nőktől rengeteget tanultam, sok szép emléket őrzök. Ti, akik így vagy úgy életem egy vagy több fontos, nehéz vagy örömteli pillanatában, szakaszában mellettem voltatok, örök hálára köteleztetek engem. Mindent köszönök.

Most tovább kell lépnem, kicsit másképp szemlélni a világot. Több figyelmet fordítani magamra, és azokra akik nem érdektelenek irányomban. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármit átértékelnék, csak új értékeket, más szemléleteket keresek.  Kevés ilyen emberrel hozott össze mostanában a sors. István, Niki, Hugi, Piros és a többiek. A lista nem teljes ezért ne haragudjatok.Van még itt valaki akit szívem szerint már most rögtön ideírnék, de még annyira friss az élmény és az ismeretség, hogy talán még ide sem merem írni... senki sem tudhatja előre a jövőt! Én türelmes vagyok és bízom benned. :D 

Mostanra sikerült annyiféle nép rigmusban összehozni ezt a katyvaszt, hogy mindenki csak azt érti belőle ami rá tartozik. csúcs

Nekem lehet más elfoglaltságot kellene keresnem, nem ezt, mármint a vizuális környezetszennyezést aljas előre megfontolt szándékkal elkövetve. :P

"Kedves Múlt! Köszönöm a leckéket, amiket kaptam tőled. Köszönöm, hogy ezek által felnőhettem, megtanulhattam, megtapasztalhattam mindent, ami jobbá tett. Köszönöm mindazt a szenvedést, amit kiszabtál nekem, és nem engedted, hogy elsodródjak. Köszönöm, hogy erőt adtál folytatni, és meglátni mindazt, ami fontos nekem. Köszönöm, hogy minden rosszat megmutattál, a szomorú, keserű embereket, az aljas világot, és nem hagytad, hogy én is részévé váljak. Köszönöm, hogy most esélyt adsz továbblépni.

Kedves Jövő... készen állok"

 Ez van. Ennyi.