Kaptam hát kiteszem.

Hol is kezdhetném....
Egyszer ígéretet tettem annak az embernek, aki gyökeresen megváltoztatta az életemet, hogy kap tőlem egy "ajánlólevelet"...
Ugyan még nem érzem, hogy készen állnék kitépni őt a szívemből, de azt gondolom, hogy idő és érzelmek kellenek a megíráshoz...
Szóval... a történet 2011. június 17-én kezdődött...
Szerelem első látásra... részemről. Persze a dolog koránt sem egyszerű... én ugyanis férjnél vagyok. 
Azóta ritkán telt el úgy nap, hogy ne beszéltünk volna. Többször találkoztunk, töltöttünk együtt csodás pillanatokat, felejthetetlen éjszakákat... 
Bátran kijelenthetem, hogy egy korrekt, őszinte férfit ismertem meg személyében, aki gondolkodásmódjával a realitások talaján lépked. Önbizalma azonban fejlesztésre szorul... bízom benne, hogy ezzel a levéllel még egyszer hozzájárulhatok én is!
Egyszer azt kérdezte tőlem, hogy az én szememben ő férfi-e...

-rossz ez így....
-nekem mondod? 
-sokkal jobb lenne ha közelebb laknánk
-és veszélyesebb is... mellesleg azt mondtad múltkor, hogy akkor valószínűleg megunnál... amit én nem mondhatok el
-lehet egy buta kérdésem?
-kérdezz
-a szemedben én férfinek számítok? mármint a köztünk lévő korkülönbségre tekintettel....
-jelenleg az egyetlennek... igen, határozottan! a kor nem számít... nekem legalábbis
-ennek örülök
-én is kérdezhetek?
-igen
-miért kérdezted ezt?
-tudni szerettem volna... ennyi az egész. sokszor megingok ebben a hitemben
-ne tedd!
-hogy valóban férfi vagyok-e.... időnként még visszaköszön ez az érzés
-erre azért nem reagálnék, mert nem tudom, másokkal hogyan viselkedsz, és azt sem, hogy ők milyen felfogással bírnak
-ez igaz... bölcs vagy
-nem... ezt másnak nevezik...
-minek?
-jelenleg épp csak megfontolt, pár mély lélegzetvételt követően...
mellesleg... az én személyes véleményem alapján te sokkal érettebb felfogással bírsz, mint sok más, nálad idősebb férfi
-köszönöm szépen a bókot 
-nem bóknak szántam, ez tény

Tudom, hogy elveszítem Őt... lehet, hogy lassan, de biztosan...
Ez az érzés pedig lassanként felemészt...
Tiszta szívemből kívánom, hogy Te - aki most e levelet olvasod - felfedezd benne azokat az erényeket és tulajdonságokat, melyeket én megtapasztaltam! Ha így van, kérlek, mosolyogva nézz a szemébe, öleld át szorosan és soha ne engedd el Őt!!!
Rossz tulajdonságom az önzés... viszont abban biztos vagyok, hogy bárhogyan is alakuljon a kapcsolatunk a jövőben... ha Ő boldog lesz, én is boldog leszek!

H.

A bejegyzés trackback címe: