az első szentimentális post
2012.05.18. 21:26
Talán hihetetlenül hangzik de bizony vannak körülöttem emberek akik szeretnek, kedvelnek vagy el bírnak viselni. Ők ezt ilyen-olyan-egyéb módokon, vagy éppen ahogy a helyzet engedi tudtomra adják amiért végtelenül hálás vagyok.
Evidensnek tűnik ennek a logikai ellentéte is, cáfolhatatlan tény az, hogy bizony vannak semleges ellenséges emberek a környezetemben, és szép számban olyanok is akik el tudják képzelni nélkülem a Zuniverzumot :D
Tiszta sor. Ilyen az élet és ez fordítva is igaz az én szemléletemmel nézve.
Ellenben nehezen fogom fel, miért nem akarják egyesek a legkisebb erőfeszítést sem megtenni, legalábbis a látszat fenntartásának okán. Mert ugyebár jó az öreg a háznál ha szükség van rá... ért ehhez-ahhoz, és tud szerezni ezt-azt amire szükség van. Mind1. Ma pont annyira vagyok szentimentális és kellőképpen illuminált állapotban, hogy később ezt a postot ne bánjam meg!
Tudnék felhozni neveket kollégák közül. "Barátokat is megnevezhetnék de mindek??? Nem fogok senkit szembesíteni Önnönmagával. Nem azért mert bármitől tartanék. Egyszerűen fölöslegesnek tartom. Úgy is tudja mindegyikük magáról, hogy érdekember.
Nem baj. Kell ilyen is, nélkülük sivár lenne a világ, és nekem nem lenne miről postolni. :D
Rólad azt remélem most, hogy jelentkezel minél előbb. Szeretnék Tőled még sokat tanulni. Megtanulni mosolyogni, rossz dolgokkal karöltve hadakozni és győzni. Akik jól ismernek tudják, - akik nem azok bánhatják, - hogy ha valaki kedves a szívemnek az számomra maga a világ, és bármire képes vagyok azért hogy a világom tökéletesen szép és boldog legyen....
Jobb ha most ezt abbahagyom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.