Szervusz kedves.

Gyors leszek és rövid mert már mindjárt reggel van.
Iszogattam szóval nem vér-komolyan venni de a mai napom tényleg kicsit kiborítóra sikeredett a témát illetően...

Vannak az életemben nők és férfiak akik úgymond barátaimnak, ismerőseimnek vallják, tartják magukat és ez kölcsönös volt mind ezidáig úgy gondolom.

Ugyanakkor nem tudom megérteni sokuk esetében, miért gondolják azt rólam, hogy én egy érzéketlen tahó, bunkó, hülye vagyok? Egy adott dologgal miért kell hetekig, hónapokig rágni valakinek a fülét? Miért kell nekem harminc évesen bohócot csinálnom magamból azért, hogy nálam fiatalabb, számomra kedves, szimpatikus emberekkel leülhessek egyet enni, inni vagy beszélgetni? Tényleg ennyire nem lehet megtisztelni azzal, hogy nem raboljátok az amúgy is drága és kevés időmet, energiámat a hitegetésemmel?

Jobb ha most ezt itt offolom, mert túlságosan sok bennem az indulat és a frusztráció.

A kérdések természetesen költőiek voltak és csak az vegye magára akinek inge, más ne.
Feel free to take questions... 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.